Kivonat az 5 hetes edzés metodikai tanulmány eredményéből, melyet teljesítménydiagnosztikai kutatók E-Fit 1280 géppel végeztek el, amelynek során 50 fő esetében az edzést követő öt napos adaptáció nyomon követése történt, több mint 50 funkcionális edzésélettani változó elemzésével.
(tanulmány összefoglaló)

Bevezetés


Az izomstimuláció módszerének továbbfejlesztésére az 1960-as évektől folyamatosan voltak próbálkozások. Nem sokkal később ez a technológia az élsport területére is betört. Először itt is a sérült sportolók rehabilitációjában jelent meg. A kutatási eredmények alapján azt feltételezték, hogy jelentősen növelheti az erőnlétet, állóképességet és a fittséget, így edzésként is megkezdték alkalmazását. Az 1990-es években, Németországban fejlesztették ki az EMS gépek új generációját, mely már nem csak az élsportban, hanem a hétköznapi emberek életében is megjelent. Ezeknél a gépeknél már egész test stimulációról beszélhetünk, aktív izommunkával párosulva. A test fő nagy izomcsoportjainak, (comb-, far-, has-, hát- és karizmok) párhuzamosan, egy időben történő stimulálása, és az eközben a különböző izomcsoportokra végzett gyakorlatok adják a szokatlanul nagy edzésterhelést. Hatékonyságát azzal magyarázták, hogy a kis erősségű ingeráram segítségével az izomrostok összehúzódnak, majd elernyednek, mely által javulnak az izmok aerob anyagcsere folyamatai és beindul az anyagcseréjük. Az edzés alatt, a hagyományos gyakorlatoknál jelentősebb intenzitású izomaktivitás figyelhető meg, mely után még napokig érzékelhető a kalóriaégetés, mely megoldást jelenthet a túlsúllyal küzdők, cellulit problémával rendelkezők számára, valamint a jobb közérzet kialakításában, fájdalomcsökkentésben, vagy akár jobb kondíció kialakítására.

Tudományos alapon történő, objektív adatokkal alátámasztott hiteles hatástanulmány ezeknek az eszközöknek a mozgató-, a szív-keringési-, a hormonális rendszerre, valamint az általános és zsíranyagcserére, még nem látott napvilágot. Az elektromos eszközök használatakor számos ellenjavallatot figyelembe kell venni. Rákbetegek, pacemakerrel élők, vagy gyulladásos betegségben szenvedők nem alkalmazhatják az ilyen típusú kezeléseket. A Németországban kifejlesztett rendszer mellett párhuzamosan megjelentek az alapelvet tekintve hasonló, de hatékonyságban egymással versengő készülékek is. Magyar fejlesztők, elektromechanikai, sportfiziológiai és edzéselméleti alapon egy továbbfejlesztett készülékkel jelentek meg a piacon, de nem elégedtek meg a közvetett módon alkalmazott tudományos háttérrel. A saját rendszerük tökéletesítése, és az EMS technológia szervezetre gyakorolt helyi és általános hatásának optimalizálása, valamint az egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciálása céljából, egy átfogó hatástanulmány elkészítését célul tűzték ki.

Összegzés

Az elektromos izom stimulációs edzésmódszer gimnasztikai szabadgyakorlatokkal történő alkalmazása az edzésélettani hatást kiváltó adaptációs ingerek kiváltására alkalmas edzésmódszer. Az alkalmazott terhelés hatékony intenzitásmutatóinak megválasztásához szükséges az előzetes egészségügyi anamnézis felvétele, ill. az egészségügyi rizikófaktorok megismerése, legoptimálisabb esetben a terhelési módokban járatos egészségügyi szakember „terhelhetőségi” véleménye. Emellett az optimális terhelési mutatók megválasztásához, szükséges figyelembe venni a módszert alkalmazó személy életkorát, nemét és fizikai aktivitását, valamint alapvető testösszetételi mutatóit (pl. testtömeg, testzsírtartalom). A rezisztenciatréning kategóriába sorolható edzésmódszer az alapanyagcsere fokozására és a zsírmentes testtömeg és az izomerő fejlesztésére alkalmas, emellett megfelelő edzésrendszerben alkalmazva csökkentheti a bazális inzulin szintet és növelheti az inzulin szenzitivitást, továbbá csökkentheti a vérnyomást. Erő-állóképességi módszer részeként alkalmazva annak megfelelő kardiorespiratórikus és anyagcserehatást válthat ki, de a kardio edzésekre jellemző szívfrekvencia tartományok érintése nélkül a klasszikus kardio állóképességi markerek jelentős javulása nem várható. Megfelelő intenzitásmutatókkal alkalmazva javítja a gerincoszlop mozgatását végző izmok tartóképességét. A módszer által kiváltott edzésadaptációs hatásra jól reagál a vegetatív idegrendszer egyensúlya (szimpatikus túlsúly és hatás mértéke), valamint a mechanikus túlterhelést jellemző (pl. kreatin kináz enzim) és az energetikai háttérre utaló (pl. vér tejsav) anyagcsere markerek. Az edzésmódszer során a szükségesnél magasabb elektromos intenzitás alkalmazása az izomzat kontrakciós túlterhelését eredményezi, ami hosszabb regenerációs időt (minimum 5 nap – 1 hét) kívánó mikrosérülésekhez vezet, ezért az egyénnek optimális alacsony elektromos terhelés alkalmazása, majd nagyon óvatos emelése javasolt a fokozatosság elvének alkalmazásával a nyíró jellegű igénybevétel mellőzésével. Ezek figyelembevételével a lehető legtöbb módon javasolt az elektromos terhelés szabályozásának lehetősége és folyamatos, biztonságos kontrollja.

Dr. Kovács Péter Ph.D. osztályvezető Országos Sport Egészségügyi Intézet
Teljesítmény Diagnosztikai Kutató Osztály
Dr. Rácz Levente Ph.D. tudományos főmunkatárs és szakvezető Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar
Humánkineziológia szak
Fő kutatási területei: a fizikai alkalmasság vizsgálata és fejlesztése és folyamat menedzselése az egyensúly elmélet alapján, „funkcionális szenzorháló rendszer” kidolgozása.
A Magyar Honvédség fizikai alkalmasság vizsgálati rendszerének kidolgozása, az alkalmazás miniszteri rendelet szintű jogszabályi környezetének szakmai előkészítése, fizikai alkalmasság vizsgáló rendszer operatív működési feladatainak tervezése és feladat végrehajtásának irányítása terhelés-élettani laboratórium, teljesítmény-élettani laboratórium és mobil csoport szervezeti egységekben. Mobil teljesítménydiagnosztikai egység megszervezése és üzemeltetése a versenyszférában. Tudományos témavezető a ZMNE HDI doktori iskolában, tantárgy kidolgozás a SOTE TSK Humánkineziológia szakán. Több nemzetközi szintű sportoló teljesítménydiagnosztikai tanácsadója és kondicionális edzője. Prevenciós központ szakmai igazgatása. Edzésdiagnosztikai és életmód vizsgálatok megszervezése és lebonyolítása tömegrendezvényeken. Az Országos Sportegészségügyi Intézet Teljesítmény Diagnosztikai Kutató Osztály Teljesítménydiagnosztikai képességének újraszervezésese.
Fő kutatási területei: Izommechanika: az emberi mozgás mechanikai teljesítményét meghatározó faktorok és azok összefüggéseinek vizsgálata. Rehabilitáció: dinamometriás diagnosztikai és rehabilitációs protokollok hatásmechanizmusa térdizületi sérülés-műtét-rehabilitáció folyamatban. Élsport: a nemzetközi szintű eredményesség mechanikai hátterének tanulmányozása a komplex szenzorháló elmélet szerves egységén belül. Edzés: A komplex kinetikai lánc központú proprioceptív edzésmetodikák sportág specifikus kidolgozása és hatásainak tanulmányozása a komplex szenzorháló elmélet alapján. Oktatói tevékenység: A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi karán, humánkineziológia szakon szakvezetőként, az alábbi tárgyak elméleti előadása és laboratóriumi gyakorlat vezetése magyar és angol nyelvű tagozaton: a mozgatórendszer biomechanikája, funkcionális biomechanika, dinamometria, az erő és állóképesség edzése, edzéstervezés. Edzői tevékenység: Számos sportág (atlétika, tenisz, úszás, kajak, vitorlázás, asztalitenisz, paralimpikon asztalitenisz, műkorcsolya, rövidpályás gyorskorcsolya stb.) korosztályos és felnőtt nemzetközi szintű, Európa bajnok és helyezett, világbajnok és helyezett, olimpiai bajnok és helyezett sportolók erőnléti és koordinációs felkészítése, és teljesítmény menedzselése.